A magyar Igazságügyi Minisztérium cáfolta néhány napilap értesülését, hogy elutasítják Alexandru Dragici volt belügyminiszter kiadatását. A minisztérium nov. 2-i levelében kiegészítő adatokat kért a román igazságügyi minisztériumtól, ezeket az adatokat azonban még nem kapta meg. /Új Magyarország, dec. 10./
1998. január 28.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1999. július 14.
Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
1999. október 23.
Az 1956-os forradalmat leverték, akkor következett a megtorlás. Magyarországon 1956 végétõl 1959-ig mintegy 35 ezer ember ellen indult rendõrségi-ügyészségi vizsgálat "politikai bûncselekmények" gyanújával. Huszonhat ezren kerültek bíróság elé. Jogerõsen elítéltek mintegy 22 ezer személyt. 1957- 1960 között körülbelül 13 ezren kerültek hosszabb- rövidebb idõre internáló táborokba. Az '56-os megtorlásokban az eddigi kutatások szerint 1961-ben volt az utolsó kivégzés. 1989 május 10-én a magyar Igazságügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján egy 277-es listát ismertettek a halálra ítéltekrõl. A kutatások eddigi eredményei szerint 350-400-ra tehetõ az 1956-1960 között kivégzettek száma, 280-300-ra becsülik a politikai perekben a forradalomban való részvételért kivégzetteket. Magyarországon kívül a legnagyobb méretû megtorlásra Romániában került sor. Az itteni pártvezetés a forradalmat használta fel a magyar kisebbség megfélemlítésére oly módon is, hogy amit nem tehettek meg 1944-45-ben, azt 1956-ban bepótolták. Börtönbe vetettek ellenzéki román értelmiségieket is. Egy másik csoportba a közös román - magyar fellépés érintettjei tartoztak. Temesváron például többségében román diákok követeltek nagyobb egyetemi szabadságot. Mintegy háromezer hallgatót tartóztattak le, 31-et ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. A harmadik csoportba a magyar kisebbség, elsõsorban az értelmiség tartozott. 12-15-re tehetõ azoknak a magyaroknak a száma, akiket halálra ítéltek. Romániai magyar kutatók becslése szerint a kínvallatásokba belehalt emberekkel együtt ez a szám az 50-et is meghaladja. - Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság 1998. október 4-6 között kegyeleti látogatást szervezett Nagyenyedre, Temesvárra és Aradra, ahol a forradalom áldozataira, az elítéltekre emlékeztek. Tófalvi Zoltán tudósításából megtudhattuk: több mint "40 évvel ezelõtt végezték ki az érmihályfalvi csoport két vádlottját, Sass Kálmán lelkészt és dr. Hollós István hadbíró századost. 56 elítéltet összesen 1300 évi büntetéssel sújtottak. Ugyancsak akkor tartóztatták le az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége 77 tagját, illetve a Mózes Árpád evangélikus püspök nevéhez kapcsolt per lelkészeit és teológusait. A román kommunista diktatúra börtöneiben, eddigi adatok szerint 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és 11 evangélikus lelkipásztor, esperes, püspök raboskodott. Volt, akit a Dunából halásztak ki. Dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi megyéspüspök az ítélet letöltése elõtt a börtönben halt meg. Hiába sikerült megszerezni az exhumálási engedélyt, a szekuritáté nem engedte, hogy a nagyváradi székesegyház kriptájába szállítsák földi maradványait." - 1957-ben kilenc erdélyi magyar értelmiségit súlyos börtönévekre ítéltek: Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, teljes vagyonelkobzásra, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsõt és Nagy Józsefet pedig 5 év kényszermunkára és vagyonelkobzásra ítélték. /Mózes Edith: 1956 emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2000. február 24.
Febr. 23-án Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Bukarestben találkozott Eckstein Kovács Péter miniszterrel, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével. Megbeszélésükről Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy kölcsönösen tájékoztatták egymást az általuk vezetett intézményekről. Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium felügyeli a Nemzeti és Etnikai Kisebbségügyi Hivatal tevékenységét, a miniszter asszony tehát kapcsolatban van a kisebbségi kérdéssel. Megbeszélésükön Eckstein Kovács Péter ismertette az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákat és a diszkrimináció minden fajtáját tiltó törvény előkészítését. Közös pont a két intézmény munkájában a roma közösségek helyzetének javítása. A miniszter asszony érdeklődött, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal foglalkozik-e a moldvai csángókkal, és hogy tehet-e lépéseket új határátkelők megnyitására a magyar-román határon, elsősorban az észak-északnyugati részen, ahol több mint 150 kilométeren keresztül nincs határátkelőhely. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy új határátkelők megnyitását egyedül nem tudjuk kezdeményezni, csupán a belügyminisztériummal együtt, amelynek ez a hatáskörébe tartozik. /Turos Lóránd: Dávid Ibolya Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./
2000. június 3.
Jún. 1-jén megnyílt Nyíregyházán a Kárpátok Eurórégió Kisebbségeinek I. Kongresszusa és Fesztiválja. A rendezvényen Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna cigány, lengyel, magyar, német, örmény, román, ruszin, szlovák és ukrán kisebbségi szervezeteinek mintegy száz vezetője, illetve képviselője vesz részt. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára a kongresszuson hangsúlyozta: Magyarország olyan társadalmi légkör kialakítására törekszik, amelyben egyetlen nemzetiségnek sem kell hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt elszenvednie. A kisebbségi kongresszus - amelyen a következőkben a többi ország nemzetiségi politikája is napirendre kerül - jún. 4-én fejeződik be. /Kisebbségi kongresszus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 6.
A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusát tartották meg Nyíregyházán. A szervezetben részt vevő Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett küldöttek közös nyilatkozatba foglalták javaslataikat. Elsősorban az egyes nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását tartották szükségesnek, beleértve a vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését. Kérték, hogy vámmentesen vagy kedvezményesen lehessen átvinni a határokon az anyanyelvű írott, valamint audiovizuális termékeket. Felhívták a figyelmet a ratifikált nemzetközi szerződések kisebbségeket érintő cikkelyeinek maradéktalan érvényesítésére is. Kezdeményezték, hogy a Kárpátok Euro-régió Tanácsa keretén belül hozzák létre a kisebbségek koordinációs szervezetét. /A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusa. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./ Romániából Bihar, Botosani, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava megyék tagjai a Kárpátok Euro-régiónak. A Magyarországon bejegyzett 13 országos kisebbségi önkormányzatból nyolc (a cigány, lengyel, német, örmény, román, a ruszin, szlovák és ukrán) képviseltette magát a kongresszuson. Lengyelországból szlovák és ukrán, Romániából magyar és német, Szlovákiából lengyel, magyar és német, Ukrajnából pedig cigány, német, örmény, ruszin és szlovák kisebbségi képviselők érkeztek a nyírségi településre. "A Kárpátok Euro-régió területéhez tartozó államok etnikai és kisebbségi szervezetei, önkormányzatai is elérkeznek lassan a felnőtt korba. Elvárjuk, hogy így is kezeljenek bennünket" - mondta megnyitójában Kornherr Tibor, a Kisebbségi Szövetség Nemzetközi Tanácsának elnöke. A magyar kormány kisebbségi politikájáról dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium kisebbségekért felelős politikai államtitkára tartott előadást, aki hangsúlyozta: a magyarországi kisebbségi törvény pedig "szélesebb jogokat nyújt, mint amit a nemzetközi előírások megkívánnak". Magyarországon a kisebbségi szervezetek becslései szerint jelenleg hozzávetőlegesen 600 ezer cigány, 200 ezer német, 100 ezer szlovák, ugyanennyi horvát, 25 ezer román 10 ezer lengyel 5-5 ezer ruszin, szerb, szlovén, bolgár, örmény és görög nemzetiségi él. Összességében egymillióan vannak, vagyis minden tizedik magyar állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik. Róluk a rendezvényen osztogatott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kiadott "Kisebbségek Magyarországon 1999" című kötet tájékoztatott. A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi nemzetiségek száma 1980-ban 70 489, 1990-ben azonban már 232 751. Ebből román nemzetiségű 8 875 (1980), illetve 10 740 (1990). Anyanyelv szerint 1980-ban kisebbséginek vallotta magát 129 565 személy, tíz évvel később már 152 294 személy. Ez a növekvő tendencia azonban a román anyanyelvűekre már nem érvényes, számuk 10 141-ről (1980), 8 730-ra (1990) csökkent. A hivatalos népszámlálási adatok és a kisebbségi szervezetek statisztikai adatai Magyarországon sincsenek összhangban: "A román nemzetiségű magyarországi lakónépesség száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1990-ben 10 740 fő volt, a román anyanyelvűeké 8 730, azaz többen vallották magukat román nemzetiségűnek, mint román anyanyelvűnek. Ekkor a nem román nemzetiségű, de román nyelvet ismerők száma 38 ezer volt. A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát" - olvasható a kiadványban. A magyarországi román nyelvű oktatás: az 1997/98-as tanévben 14 óvoda (11 településen 660 gyermek), 7 önálló általános iskola (11 településen 1127 tanuló), illetve egy nemzetiségi gimnázium (104 tanuló) működött az országban. /Euro-régiós kisebbségek kongresszusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./
2001. augusztus 20.
Aug. 19-én Marosszentkirályon millenniumi ünnepséget tartottak, az RMDSZ helyi szervezete és a helybéli református, katolikus és unitárius egyházak szervezésében. A műsor istentisztelettel kezdődött abban a református templomban, amelyet még Szent István építtetett. Szent István- szobrot avattak Marosszentkirályon. Az alkotó, Hunyadi László szobrászművész elmondta, hogy e szobor régi álmának megvalósulását jelenti. Nyolc éve foglalkoztatja a szent király mellszobrának bronzba öntése. Átnyújtották Csáky Károly helybéli lelkipásztornak Dávid Ibolya nevében a magyarországi Igazságügyi Minisztérium millenniumi emléklapját. A szoborhoz szükséges bronzot és rezet, valamint a költségekhez szükséges pénzt a marosszentkirályiak adták össze. /Szent István-szobrot avattak Marosszentkirályon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2004. április 26.
A nagyváradi zsidó hitközösség vendége volt dr. Plankó Erika, a magyar Igazságügyi Minisztérium főcsoportvezetője és dr. Juhász Zoltán, a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatója, hogy a második világháborúbeli deportálásokban, kényszermunkán elhunytak, vagy a magyar bíróságok által halálra ítéltek hozzátartozóival ismertessék a kárpótlás feltételeit. Nagyvárad az első olyan erdélyi település, ahová személyesen látogatnak el a magyarországi szakemberek, meggyorsítani az 1997-ben elkezdett kárrendezési folyamatot. A törvény értelmében 400 ezer forinttal kártalanítják a hozzátartozókat. Jelenleg 116 ezer érvényes kártalanítási kérvény van és 33 ezer hozzátartozó kapott kárpótlást. Erdélyben 3500 jogosultról van tudomásuk. /Balla Tünde: Magyarországi kárpótlás az emberéletekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2005. december 6.
Budapestre látogatott a román parlament képviselőháza nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottságának delegációja. A delegációt fogadta Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, találkoztak Göncz Kinga ifjúsági, szociális és családügyi miniszterrel és Papp Imrével, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. /Guther M. Ilona, Budapest: Esélyegyenlőségről az Országházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./
2006. május 30.
A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2006. június 3.
Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.” /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2007. november 15.
November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2008. február 13.
Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet a magyar igazságügyi és rendészeti tárca (IRM) élén, jelentette be Budapest indoklás nélkül. Takács Albert tavaly június elejétől vezette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Idén ketten már távoztak. Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa és kabinetfőnöke – hivatalosan családi okokra hivatkozva – január 31-ével távozott posztjáról. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára szintén január 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. /Draskovics jön, Takács megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2009. október 23.
A rendszerváltozás során fontos szerep jutott az egykori ötvenhatosoknak a demokratikus átalakulás megteremtésében – derül ki Molnár Adrienne 89:56. Ötvenhatosok a rendszerváltásról című, pár nappal ezelőtt megjelent kötetéből. Az ötvenhatosok és a rendszerváltás kapcsolatát a személyes emlékeken keresztül mutatja be a könyv, amely a budapesti ‘56-os Intézet Oral History Archívumának életútinterjúi alapján készült el. Az elmúlt húsz évében készült több mint hatszáz életútinterjúból 89-et válogatott könyvébe a szerző. 1988 januárjában még betiltották Ember Judit Menedékjog című dokumentumfilmjét, amely a jugoszláv követségről elrabolt és Romániába hurcolt Nagy Imre-csoport sorsát dolgozta fel, október 23-án azonban – noha nyilvános megünneplését nem engedték – már nem akadályozták meg, hogy a Jurta Színházban a forradalom kitörésének napjáról maguk az érintettek emlékezzenek meg. 1989. január 28-án Pozsgay Imre rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy 1956-ban Magyarországon nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott le. 1989. március 29-én az Új Köztemető 301-es parcellájában a nyilvánosság kizárásával megkezdődött Nagy Imre és mártírtársai kihantolása. Február 22-én törölték az állami ünnepek sorából november 7-ét, és elrendelték a koncepciós perek felülvizsgálatát, májusban az Igazságügy-minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát. /Kiss Judit: Múltfeltárás és kollektív emlékezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
